Íjak kategóriák szerint
Tartozékok kategóriák szerint

X-Karbon Laminált Szkíta íj

Tájékoztató!

A képen színárnyalati eltérések lehetnek a valósághoz képest!

A megjegyzés rovatba leírhatja, ha van elképzelése a színekkel kapcsolatban.

Az íjak általában 25-70#-ig készülnek. 75-140# között is készülhetnek íjak, de csak bizonyos modellek.

75# -tól nincs garancia és semmilyen felelősséget nem vállalunk az íjakkal kapcsolatosan. Erről írásos nyilatkozatot kell tennie a vásárlónak, hogy tudomásul veszi. valamit +50EUR költséget számolunk fel. A dekorációs festés +150 EUR.

Kik voltak a Szkíták?

i.e. 700 körül a füves sztyeppe a Kárpátoktól az Altájig a különbözõ õsiráni nyelvet beszélõ lovas nomád törzsek uralma alá került, melyeket a görögök szkítának, a perzsák pedig szakának neveztek. Õk magukat az íjfeszítõk népének tartották.

E népeknél a gazdagság mértékéül a szarvasmarha szolgált. Ezen állatoknak a füves puszta biztosította az élelmet. Mikor egy adott területet lelegeltettek tovább vándoroltak. A gyors és könnyed helyváltoztatásban a lovaknak igen nagy szerepe volt. Szinte az egész napot a ló hátán töltötték. A Bibliában Jeremiás próféta a következõket írja a szkítákról: “egy legyõzhetetlen régi nemzet, olyan nemzet, amelynek nem ismered a nyelvét és nem érted a beszédét, tegeze olyan, mint a nyitott sír, és mindannyian hõsök”. A szkíták aktív részt vállaltak az asszír fõváros, Ninive elleni támadásban, sõt még az egyiptomi fáraó is gazdag adománnyal adózott a szkíta fejedelemnek. Hérodotosz ez írja róluk: “a szkítáknak nincsenek városaik, sem épített erõdítményeik.

Mindannyian lovasok íjjal felszerelve. Nem földmûvelõk, hanem állattartók. A szkíták legjellemzõbb vonása, hogy semmiféle ellenség, amely rájuk támad, nem menekülhet elõlük futással, s le nem gyõzheti õket, ha õk nem akarnak nyíltan küzdeni, hiszen egy olyan nép, amely magában hordja a lakhelyét, melynek nincsenek városai, erõdítményei, ahol mindenki lovasíjász, egy ilyen nép legyõzhetetlen és megközelíthetetlen”. A tapasztalt bátor harcosokat, akik a csatamezõrõl elhozták az ellenség fejét, a törzsi törvények szerint a vezér azzal tûntette ki, hogy a zsákmányból megfelelõ részt kaptak. Akit nem fûzött a másikhoz családi kötelék, az vérszerzõdéssel kötött örök barátságot. Az így kötött összetartozást olyan komolyan vették, hogy akár az életüket is feláldozták egymás megmentéséért.

A vezéreik gazdagságáról néhány feltárt sírhely, kurgán tanúskodik. Ezek a kurgánok tulajdonképpen kb. 50 m2 nagyságú, 4-5 m mély sírkamrák. Az elhunyt testét bebalzsamozták, a testet vadzeller, ánizs, tömjén és illatos füvek keverékével töltötték ki, és az így mumifikált testet egy fából készült szarkofágba helyezték. A vezér mellé temették feleségét, ágyasait, legjobb lovait és egyéb szolgáit. Végül a sírkamra fölé hatalmas kõhalmot emeltek, amit késõbb földdel és fûvel borítottak, ami messzirõl csak egy nagy dombnak látszik. A Kárpát-medencében, a Duna-Tisza között, illetve a Nyírségben több ilyen domb található.

A kurgánok épen maradt leletei az ókori világ legfejlettebb kultúráival való kapcsolataikat jelzik. Egyrészt közvetítõk voltak a Távol-Kelet és Nyugat között, másrészt megadóztatták az akkori “selyemúton” áthaladó árukat. A sírokból kiemelt páratlan szépségû leletek arról is vallanak, hogy a pusztaiak közül nem csak ügyes pásztorok kerültek ki, hanem kitûnõ kovácsok, ötvösök, íjgyártók, szíjjártók, ácsok, bognárok és fazekasok is, a szövõ-fonó és nemezkészítõ asszonyok remekeirõl nem is szólva. Díszítésükre az ún. szibériai állatstílus, keveréklények ábrázolása volt jellemzõ.

A szkíták között voltak olyanok, akik kiemelkedtek a filozófiában, orvostudományban és más tudományokban, pl. Anacharsis, kit az ókori világ legnagyobb bölcsének tekintettek. Nevéhez fûzõdik, pl. a fazekaskorong és a hajóhorgony bevezetése, és azt tartják, hogy õ tanította meg a görögöket a bor szkíta módon, azaz vízzel való hígítás nélküli fogyasztására.


Tovább olvasok
További információ - Szkíták

Íjak szakértelemmel készítve minden területre!